A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./
1993. szeptember 21.
Szabó Ferenc Károly, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökhelyettese reagált Katona Ádámnak a lapban közölt nyilatkozatára /Magyar Nemzet, szept. 11./: védelmébe vette a Neptunon tárgyalókat, mondván, nem tudhatták, hogy propagandacélokra használhatják fel a találkozót. Tőkés Lászlónak kijár az elismerés, akkor is, ha egyes nyilatkozataival nem tud egyetérteni. Egyes csoportok Tőkés Lászlót védőpajzsul állítják maguk elé. Szabó a kis lépések gyakorlatát szorgalmazza. /Pietsch Lajos: Az önrendelkezés stratégiai cél. Nem lehet mindent vagy semmit alapon politizálni. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1993. október 12.
Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
1993. október 20.
Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1997. október 30.
A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./
1997. december 25.
Szabó Ferenc jezsuita atya 1992-ig a Vatikáni Rádió munkatársa volt, 1992-ben hazatelepült Magyarországra, azóta a Távlatok egyházi folyóirat főszerkesztője. Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házban előadást tartott Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök életéről és munkásságáról. Elmondta, hogy Prohászka halálának 70. évfordulója alkalmából több megemlékezést tartottak. Szabó Ferenc létrehozott egy kutatócsoportot, mert ez a szellemi örökség még nincs kellően kiaknázva. Prohászka megelőzte korát, olyan eszméket hirdetett, amelyek azután a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban szerepelt. /Hargita Népe alapján: A Hét (Bukarest), dec. 25./
1998. május 3.
Ápr. 13-án Keresztes K. Sándor leköszönő elnök megnyitójával kezdődött meg Siófokon a Magyar Pax Romana 40. kongresszusa, melynek témája a kommunikáció volt, A párbeszéd egyháza címen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója tartott előadást, Hankiss Elemér professzor az értékek válságáról beszélt, Nagy Endre professzor kifejtette, hogy nem szükséges keresztény pártot alakítani, Szabó Ferenc jezsuita teológus, a Távlatok főszerkesztője szerint a médiának mindenkihez kell szólnia, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a hierarchia szót elemezve hangsúlyozta, hogy az inkább a szent kezdetét jelenti, amely a tradíció által él tovább. Előadást tartott Heller Ágnes filozófus is, az utolsó napon Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana új elnöke mondott beszédet. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./
1998. december 11.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1999. október 5.
A Kovászna megyei Gidófalván, Szabó Ferenc vezetésével megalakult a Gidófalvi Jancsó Pál nevét viselő irodalmi kör. /Irodalmi kör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 11.
Kevés ember van még a nagyok közt is, akiről már életében legendákat, balladákat költenek. Dr. Lükő Béla, az európai hírű sebész, a szatmári városi kórház alapítója ilyen ember volt. A Bura László szerkesztette 1978-as kiadású Szatmári népballadák kötetbe több olyan ballada is került, amelyek még Lükő doktor életében születtek, és szájról szájra terjedtek. Az egyik így kezdődik: "A szatmári kórház utca kavicsos/Azon sétál Lükő Béla főorvos/A kalapját mindig jobbra viseli/Ritka beteg, kinek meg nem emeli"... Első monográfiaírója, dr. Szabó Ferenc így méltatta Lükő Bélát /Szatmárnémeti, 1883 - Szatmárnémeti, 1936/: "Nagy orvos és nagy humanista volt! Százezernél több műtét, számos tudományos közlemény és önálló eljárás, egy általa megszervezett és igazgatott kórház, egy korszerű rangra emelt sebészeti osztály megteremtése fűződik nevéhez." - Mellszobra (Csapó Sándor munkája) már négy évtizede ott áll a kórház(a) előtt. A rendszerváltás után utcát is sikerült elnevezni róla. Ám a legméltóbb elismerést csak azzal kaphatta meg, hogy a városi kórház homlokzatára is felkerülhetett neve. A kétnyelvű feliratot (Spitalul Municipal dr. Lükő Béla Városi Kórház) a héten tették fel az épületre. A következő napokban a különböző osztályokat is kétnyelvű táblával jelölik. /Sike Lajos: Dr. Lükő Béla nevét vette fel a szatmári városi kórház! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2000. január 26.
Kolozsváron a Reményik Sándor Pincegalériában köszöntötték Szabó Ferenc fotóművészt 65. születésnapján. Első egyéni kiállításával jelentkezett, annak ellenére, hogy több mint 40 éve van a pályán. "Sosem volt bátorságom egyedül kiállni a nagyközönség elé, de egyetlen csoportos megméretkezésről sem hiányoztam." - mondta. 370 részvételt tart számon belföldön és külföldön, erről tanúskodnak az időközben szép számban összegyűjtött kupák, díjak, diplomák, érmek. A kiállítás megnyitóján az evangélikus egyház püspök-helyettese, Kiss Béla köszöntötte, Feleki István fotóművész mondott megnyitó beszédet. /Fotóművész köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2000. március 25.
Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. december 9.
Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc fotóművészek kiállítása. Ami tematikailag közös vonás a három kiállító mostani bemutatóján, az elsősorban a népi kultúra, a népi építészet, Kalotaszeg kimeríthetetlenül gazdag szín- és formaváltozatainak művészi megjelenítése. /Németh Júlia: Fény - Kép a Reményik Sándor Galériában. Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2001. május 14.
Április 28-tól május 6-ig tartott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes erdélyi evangelizációs körútja, melyet a Háló szervezett. Az evangelizáció állomásai: Oroszhegy, Székelyudvarhely, Székelyszenttamás, Szováta, Kolozsvár, Nagyszalonta, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyszalonta. A Háló, teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg, a katolikus közösségek közötti kapcsolat elősegítésére. Szabó Ferenc /sz. 1931/ 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorát szerkesztette, számos filozófiai, teológiai könyv szerzője, 1982 óta a Távlatok című folyóirat szerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Beszámoló Szabó Ferenc atya erdélyi evangelizációs körútjáról, rövid ismertető a Háló-mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. április 11.
Ápr. 9-én Dettán, az RMDSZ székházban gyűlt össze a helyi magyarság, hogy a Nyugati Jelen munkatársaival megossza gondolatait. Dettán az a veszély fenyeget, hogy megszűnik a magyar tagozat. A szülők nem íratják gyermekeiket magyar iskolába. A magyarság fogy, 1990 óta csak öt magyar gyermeket kereszteltek, 200 időset pedig temettek. A vegyesházasságban élők gyakran feladják magyarságukat, a gyermeket román iskolába járatják. Egy gyermeken múlik, lesz-e még magyar tagozat vagy sem. Jelenleg öt magyarul tanuló van, melyből kettőt a szülők át akarnak íratni román tagozatra. Dettán több mint ezer magyar lakos él. Szabó Ferenc helyi RMDSZ-elnök közölte, hogy a fiatalság nem olvas. A dettai könyvtár, ahol rengeteg magyar nyelvű kötet is van, tavaly ősz óta zárva, de senki sem érdeklődik felőle. /Laslavic Tímea: Találkoztunk dettai olvasóinkkal. Veszélyben a magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2002. november 29.
Elekes Tibor lelkész a rendszerváltáskor érkezett Gidófalvára. Holland kapcsolatai révén azóta közművesítette az orvosi rendelőt, létrehozta az iskola játékparkját. Ő kezdeményezte a templom várkertjében fölállított emlékkopjafák elkészítését a Czetz János honvédtábornok, a kollektivizálás áldozatai, a honfoglalás és a millecentenárium tiszteletére. Sok munka vár még a tiszteletesre, így például a Teleház, a Czetz János-emlékszoba, valamint az 1848-49-es szabadság helyi hősei emlékművének megvalósítása. Emellett Gidófalvi Jantsó Pál színművész, az erdélyi színjátszás úttörője is a falu szülöttje; legalább egy emléktáblával tisztelegni kellene munkássága előtt. Gidófalva lakóinak zöme az RMDSZ tagja, mintegy százan fizetnek tagsági díjat. Azonban legalább öt éve nem volt RMDSZ-közgyűlés a faluban. A dunántúli Nagyvázsony Gidófalva testvérfaluja. Minden év nyarán Nagyvázsony önkormányzata meghívja Gidófalva tanulóit, tanárait, önkormányzati tisztviselőit. /Szabó Ferenc: Mi újság Gidófalván? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 29./
2003. március 10.
Temesváron sikeres volt a Szabó Ferenc vezetette Bokréta néptáncegyüttes márc. 8-i fellépése. A felcsíki tánchoz Csíkban varratták a ruhákat, hogy eredetiségéhez ne férjen kétség. Szerencsére egyre többen vannak már, akik a magyar közösségért áldoznak és a közös sikerekért munkálkodnak. /Sipos János: Új tánc, új ruhában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2003. október 29.
Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2004. április 7.
Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. szeptember 30.
Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2004. október 14.
Temes megyében a vidéki és a városi iskolák közötti jobb együttműködés érdekében testvériskola kapcsolatot létesítettek. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum kisiskolásai (I–IV. osztályosok) Szabó Ferenc aligazgatóval Ötvösdre látogattak, hogy megbeszéljék, mit is tehetnének a falusi iskoláért. A Lugosi 5-ös számú Általános Iskola hasonló korú diákjai Neamtu Noémi aligazgatóval és a tanítókkal a bodófalvi I–IV. osztályos iskolát keresték fel. A nagyobb iskolák lehetőségeik szerint anyagiakban is támogatják a falusi oktatási intézményeket, de a művelődési-oktatási és a közösségfejlesztő segítség ennél nagyobb jelentőséggel bír. /(Sz. I.): Nagyiskola a kisiskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2005. január 6.
A Bihari Napló fennállásának 15. évfordulóján Nagyváradon, a Rulikovszky temetőben emlékeztek a lap újságírói a néhai munkatársakra. 1990-ben 52 évesen ment el Moldovan Gheorghe, aki a magyarság jogainak egyik nagy védelmezője volt Nagyváradon, de Romániában is alig volt párja. Vilidár István fotós 1986-ban 51 évesen távozott. Bokor András 1994-ben halt meg, 43 évesen. 1998-ban Dávid József nyugalmazott főszerkesztő hunyt el, de eltávozott két Szabó Ferenc, Kenéz Ferenc újságíró sírját meg sem találták a temetőben. /(Balla Tünde): Volt Bihari Naplósok: Mindenkiért egy-egy gyertya égjen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2005. február 7.
Szabó Ferenc, a Szinkron Zenekar vezetője jó idő óta szervezője a hagyományos báloknak Temesváron. A Médiabefutón országos második helyezést elért két diáklány, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulói, Szabó Nóra és Virginás-Tar Emese citerán bemutatták nyertes repertoárjukat. Ezután a Bokréta táncosai következtek. Több mint kétszázan töltötték együtt a farsangi mulatságot, hagyományos magyar muzsikával. /(Szekernyés): Három nemzedék szervezte a télbúcsúztatót. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2005. június 3.
Elhunyt Csoma György /Nagybánya, 1951. máj. 8. – Nagybánya, 2005. máj. 31./ újságíró, könyvkiadó. 1976-tól a helyi Bányavidéki Fáklya szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese, majd a lap örökébe lépő Bányavidéki Új Szó munkatársa volt. Segítette a táncház-mozgalmat, továbbá a helyi Népi Egyetem keretében működő magyar nyelvű Enciklopédia találkozóit. Csoma György kiválóan tudott szervezni. 1889 után az ő ötlete volt az Erdélyi Féniks művelődési lapmelléklet, majd folyóirat létrehozása. Ő maga gyűjtötte, írta szinte mind a 16 oldalt. A folyóiratnak országos sikere volt, külföldön is szívesen vásárolták, a 20 ezres példányszámot is elérte. 1991-92-ben a Bányavidéki Új Szó főszerkesztői tisztet is betöltötte. 1992-ben távozott a hetilaptól. Önálló kiadói tevékenységhez látott. Elhatározza, hogy a város románságával is megismerteti Nagybánya történetét. Megalapította a Helvetica Könyvkiadót. Három év alatt (1999-2002) kiadta a „Baia Mare – 670” három kötetét, amelynek első köteténél Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó történelmi munkáira támaszkodott. 2002-ben három nyelven – románul, magyarul, németül – kiadta Morvay Győző „Dr. Schönherr Gyula” című tanulmányát, 2004-ben pedig a helyi múzeum megalapításának 100. évfordulója alkalmával saját erőből nemzetközi szimpóziumot szervezett a neves alapító emlékezetére, s újabb kötettel jelentkezett „Régi dicsőségünk” címmel. Közben saját sorozatkiadványokkal – Hevetica, Erdélyi Féniks – kísérletezett, román és magyar szerzők munkáit adta ki. Állandóan anyagi nehézségekkel küzdött. A túlzsúfolt életprogramot szervezete nem bírta tovább, idő előtt összeroppant. Csoma György eltávozott, ezzel túlvilági nagybányai újságírás, és művelődési élet – Sepa József, Dési Géza, Szteklács László, Szabó Sándor, Freund Henrik, Fried Endre, Szabó Ferenc, Gencz György, Rácz Albert, Fazekas György, Markovits Hortezia társasága – bővült. /Klacsmányi Sándor: Búcsú Csoma Györgytől. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 3./
2006. január 3.
Visszatérő panasza a politikusoknak, hogy nehéz mozgósítani a bánsági magyarságot, még a szórakoztató rendezvényekre is csak ímmel-ámmal mennek el. Az idei szilveszteri bálok alaposan rácáfoltak erre. Minden helyet lefoglaltak elővételben. Temesváron a legtöbben a Henri Coanda Líceum nagytermében szilvesztereztek, Szabó Ferenc zenekara jóvoltából. A Szabó Ferenc szervezte bálokat rendszerint néptáncbemutató előzi meg. Temesváron a gyárvárosi Energetikai Líceum termében rendezte idei szilveszteri mulatságát az óteleki ELKA zenekar. A többi magyar bálhoz hasonlóan itt is pezsgővel köszöntötték az új évet – kétszer. A magyarországi óra szerinti éjfélnek is kijárt a jókívánság, a koccintás, a tűzijáték, és ráadásként a csárdás. Kétszázan szilvesztereztek az ízlésesen megterített fehér asztalok mellett Újszentesen, a kultúrotthonban. /Sipos János: Teltházas magyar bálok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2006. május 22.
Hét évvel ezelőtt Szabó Ferenc tanító, a temesvári Bartók Béla Líceum jelenlegi aligazgatója maga köré gyűjtött tíz tanulót, és elindult velük hagyománykeresőbe. A feledésbe merülő dél-alföldi magyar néptáncot próbálta felébreszteni. Hét év alatt a maroknyi csapatból három – Nagy Bokréta, Kis Bokréta, Morzsák – csodálatos tehetségű tánckar és egy lelkes citerazenekar nőtte ki magát, Temesvár magyar közösségének büszkeségére. Most nyilvános főpróbán láthatta a közönség a Nagy Bokréta legújabb produkcióját, a hortobágyi botos táncot. A Kis Bokréta is új táncrenddel mutatkozott be, szűnni nem akaró tapsot aratott a legkisebbek, a Morzsák gyermekjátéka. A Bokréta hagyományőrző táncaival bejárta a Kárpát-medencét. Színpadi fellépéseiknek a száma meghaladja a százat. Ezen a héten a vajdasági Székelykevére – a magyar nyelvterület legdélibb településére – viszik el a néptáncot, a népdalt, a citeramuzsikát. /Sipos János: Elindultak hagyománykeresőbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2006. május 22.
Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 26.
A magyar és a német nyelvű oktatás helyzetéről tájékozódott május 25-én Temesváron egy németországi küldöttség, de tapasztalataikat egyelőre megtartották maguknak. Felkeresték a Bartók Béla Elméleti Líceumot is, ahol Virginás-Tar Judit igazgató és Szabó Ferenc aligazgató ismertette az önálló magyar tannyelvű iskola múltját és jelenét. Tájékoztattak arról, hogy magyar iskoláról van szó, de a tanügyi törvény szerint Románia földrajzát és történelmét az állam hivatalos nyelvén kell tanítani, ennél is nagyobb hátrány az, hogy ezt a vizsgákon is így kérik, ráadásul anyanyelvi szinten. Az iskola épületét visszaszolgáltatták a római katolikus egyháznak, a törvény értelmében még két évig használhatják. A jövő azonban bizonytalan, mert a püspökség és az iskolát fenntartó önkormányzat között megakadtak a tárgyalások, a helyhatóság képviselőinek érdektelensége miatt. /P. L. Zs.: A kisebbségi oktatás felől puhatolóztak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2007. szeptember 6.
Kinevezték a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ aligazgatói tisztségébe Szilveszter Ibolya matematikatanárt, aki a posztról lemondott Szabó Ferenc helyét veszi át. “Vártam, hogy életbe lépjen a törvény, amelyik az aligazgatók óraszám-csökkenéséről rendelkezik, de ez nem jelent meg. A tanítás, a Bokréta hagyományőrző csoport irányítása és az aligazgatói feladatkör egyszerre sok, s úgy érzem, a munka minőségének a rovására megy, ezért mondtam le” – magyarázta Szabó Ferenc, aki a temesvári magyar iskola kötelékében marad. Szilveszter Ibolya több mint egy évtizede a Bartók tanára. /(pataky): Új aligazgató a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 6./
2007. szeptember 21.
Szeptember 19-én őrizetbe vették Zuschlag János MSZP-s politikust, miután a Kecskeméten az ügyészségen kihallgatáson jelent meg. Közölték vele, hogy a terhére rótt bűncselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül. Az ügyészség az ifjúsági tárca vezetőiről kérdezte Zuschlagot, ő azonban nem akart vallomást tenni arról, hogy a minisztérium irányítóinak milyen szerepe volt a pártközeli ifjúsági szervezetek 60 milliós törvénytelen támogatásában. Szabó Ferenc, a kecskeméti főügyész-helyettes elmondta, Zuschlagot azért kellett őrizetbe venni, mert adatok merültek fel arra, hogy megpróbálta befolyásolni az ügy tanúit. Az ügynek van már egy szökésben lévő gyanúsítottja, Zuschlag korábbi titkára, Lados István ellen nemzetközi körözést rendeltek el, miután a lakásában lefolytatott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott pisztoly is előkerült. /Fogdában a szocialista politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
